| A tizenötödik században Kopernikusz jött rá, hogy a Föld a számtalan közül csak egyetlen bolygó a kozmikus óceánban. Számunkra mégis legfontosabb a harmadik bolygó a Nap körül. Az különbözteti meg leginkább a Naprendszer többi égitestétől, hogy a felszínén fejlett ÉLET alakult ki. A Föld felületének több mint kétharmadát víz borítja, amely lehetővé tette, hogy évmilliárdokkal ezelőtt kialakuljon az élet. A mai szárazföldek körülbelül kétszáz millió éve még egységet alkottak. Ám az akkori őskontinens széttöredezett, darabjai pedig azóta is évente néhány centiméterrel arrébb csúsznak. A földkéreg lemezeinek határán (óceánok, tengerek mélyén) lévő repedések mentén előtör a földköpeny forró, olvadt anyaga, a magma. Ez nyomja szét a lemezeket, miközben hozzájuk fagy. Néhol a kontinentális lemezek egymás alá csúsznak. Ezeken a helyeken időnként földrengések rázzák meg a bolygót. Ahol a földkéreg megrepedt, aktív tűzhányók működnek. Bolygónk körül igen vékony légkört találunk: ami a levegőből jelentős, az kevesebb a bolygóhoz viszonyítva, mint az alma héja az almához képest. Ezt 78 %-ban nitrogén, 21 %-ban oxigén, 1 %-ban pedig szén-dioxid, vízgőz és egyéb gázok alkotják. A légkörben található kevés szén-dioxid rendkívül fontos az üvegházhatás fenntartásában. Enélkül 35 fokkal alacsonyabb lenne a Föld mai 16 Celsius-fokos átlaghőmérséklete, ami azt eredményezné, hogy befagynának a felszín 71 %-át betakaró óceánok, és az élet, a mai értelemben véve, nem létezhetne. A Föld légkörének felsőbb rétegeiben jelentős mennyiségű ózont is találunk, amely megvéd a Nap veszedelmes ibolyántúli sugaraitól. Ha a csillagunkból jövő sugárzások mind elérnék a felszínt, az élet elpusztulna ezen a bolygón. A légszennyezés miatt azonban ritkul a magaslégköri ózonréteg, és a szén-dioxid mellett a számottevő üvegházhatást okozó talajközeli ózon mennyisége is jócskán növekszik. Már kimutatható a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése és annak következményei. A földfelszín - csillagászati időmértékkel kifejezve - rendkívül fiatal. A kéregmozgások, a víz, a szél mintegy ötszáz millió év alatt újra meg újra átformálják a felszínt. A Föld kora (mint a Naprendszeré) körülbelül 4,6 milliárd év. A legöregebb, általunk ismert kőzetek "mindössze" 4 milliárd évesek. Az első, életre utaló jelek alapján körülbelül 3,9 milliárd évvel ezelőtt indulhatott meg a biológiai evolúció. Ezalatt nagyjából nyolcszor átrendeződött bolygónk arculata. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
